Elsőre talán távolinak tűnik az asszociáció… mégis. Azt mondják, a középkor óta nem volt ekkora igénye az embernek a varázslatra, a misztikumra, mint napjainkban, elég, ha arra gondolunk, hogy az elmúlt évtizedek legnagyobb kasszasikereit hozó filmjei szinte mind szuperhősökről, félig Isten, félig ember teremtmények hőstetteiről mesélnek. Hősökről, Isten-emberekről, akik valamiképp – így, vagy úgy, de biztosan – megmentik az emberiséget, a bolygót, ha kell, az egész univerzumot is a gonosztól…
A Somló szakrális helyeit bejárva arra ugyan kis esély van, hogy maga Thor esik elénk az égből, arra jóval több, hogy a pillanat csodáját megélve, akár emlékekben elmerülve, akár a jövő reményeit szőve, mindenképp saját misztériumunkhoz kerülünk közelebb. Ahogy a Somló-hegy csúcsát négy égtáj felől négy kápolna őrzi, túránk így vezet körbe kápolnákon és kilátón keresztül fel a hegyre, majd vissza a kiindulóponthoz.